Egy városnyi ételszemetet halmozunk fel

Az ételpazarlás mára nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem komoly gazdasági jelentőséggel is bír. A sikeres háztartásvezetés alapja a tudatos fogyasztás és a kreatív gondolkodás. Ne vegyük meg és ne dobjuk ki, amit nem muszáj!

Nézzünk a szemetesbe! Látunk benne ételszemetet? Ha csak egy kis darabot találunk, akkor mi is azok közé tartozunk, akik fizetésük egy részét kukába hajítják. Mi lehet ennek az oka? Ennek próbáltunk meg utánajárni.

Évente közel 2 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Bár ez első hallásra is sokkoló, legtöbben csak legyintünk, amikor látjuk a statisztikákat, ugyanis már kevésbé reagálunk érzékenyen a magas hulladéktermelési számokra. Ha azt mondjuk, hogy ezt a 2 millió tonna élelmiszer szemetet mi magunk halmozzuk fel, és látszatra megegyezik egy kisebb magyar város méretével, talán már komolyabban fogjuk venni az adatokat. Amennyiben ez sem elég, váltsuk át fizetőeszközre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) hivatalos kutatása szerint évente egy magyar ember 18 000 forintnyi élelmiszert dob a kukába, vagyis egy család, ugyanannyi pénzt dob a szemétbe ételpazarlással, mint amennyit egy gyermek havi étkeztetésére költ.

Ki a hunyó?

A számok magukért beszélnek. De hogyan lehetséges ez, amikor csak kevesen tudnánk beszámolni arról, hogy tányérnyi ételeket hajítunk ki a nap végén? A magyarázat egyszerű. A legtöbb élelmiszert nem tudatosan dobjuk ki, egyszerűen észre sem vesszük, hogy a tejfölös- vagy tejes dobozban, a ketchupos tubusban vagy a lisztes papírban mennyi hasznosítható "étel" marad, amikor megcélozzuk vele a szemetest. Az élelmiszergyártó cégek tudatosan készítenek olyan csomagolásokat, melyekben mindig megbújik jó néhány csepp vagy pár falatnyi étel, hiszen ezzel bujtatott vásárlásra ösztönöznek, vagyis arra, hogy mielőbb újra induljunk a boltba, hogy pótoljuk az éléskamrát. Ez csupán ez egyik oka az élelmiszer-pazarlásnak. Emellett beszélhetünk a „kint/bent felejtett” fogásokról, tehát a félig romlott szendvicsekről, amik nap végén kerülnek elő az iskolatáskából, a lefedetlen süteményekről, amit a vendégsereg búcsúztatása után ott felejtettünk a pulton, és a hűtőből elővett tejtermékekről, amiket figyelmetlenség miatt nem tettünk vissza időben. Ilyen és ehhez hasonló történetekkel Dunát tudnánk rekeszteni, néha talán viccelünk is ezeken, de a városnyi ételszemét ettől még nem lesz kevesebb. Hogy milyen következményei lehetnek mindennek az anyagi pazarlás mellett? Erről a klímaváltozás miatt kihaló állatfajok, kiszáradt tavak és erdők tudnának mesélni, nem beszélve a mindannyiunkat érintő globális felmelegedésről. Az ételpazarlással nem csupán a saját zsebünkre játszunk, hanem a jövőt kockáztatjuk.

Az ételpazarlás pszichológiája

A szakirodalom felelőtlen embereknek tartja azokat, akik a pillanatnyi könnyedség érdekében döntenek a mindennapi cselekedetekről. Ilyen az a személy, aki előbb nyúl a gyorséttermi fogásért, minthogy kinyissa a hűtőt és készítsen egy tál ételt, vagy az, aki inkább a mesterséges ízfokozók mellett voksol, minthogy a kertben vagy az erkélyen – esetleg a párkányán – nevelt fűszernövényekkel főzne. Ennek hátterében a „mindent most akarok” gondolat áll, amit a fogyasztói társadalom diktál. A szakemberek szerint azonban semmilyen ösztönünk nem szól a „most azonnal” mellett, épp ellenkezőleg. Egyik alapvető ösztönünk génjeink továbbadására és a létfenntartásra irányul, ezért tudat alatt jobban vágyunk a kiszámíthatóságra és az előrelátására. Az ételpazarlás nagy könyvében ez annyit jelent: fontoljuk meg, hogy tíz-húsz év múlva is szeretnénk-e kapni friss gyümölcsöt a mesterséges ételek helyett? Ennek érdekében jobb átgondolni, hogy mennyire figyelünk az ételszemét csökkentésére.

A tettek mezején

Tudatossággal és nagyobb odafigyeléssel, könnyen a mindennapjaink részévé tehetjük a megtervezett és nem impulzív vásárlást, a megfelelő élelmiszer-tárolást és az otthoni alapanyagaink, megmaradt készételeink kreatív felhasználását. Ezt kívánja támogatni a hamarosan elérhető Greenfridge applikáció is.

Gyakorlati tippek a következő blogbejegyzésünkben!

Ha neked is van pár hasznos ötleted, oszd meg a Greenfridge közösséggel!)